Tisztelt Bejelentő!

 

Az alábbiakban tájékoztatjuk Önt a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerinti bejelentés megtételének lehetőségéről.

 

Felhívjuk figyelmét, hogy fogyasztóvédelmi bejelentés megtételére jelen rendszer keretein belül nincs lehetősége!

 

A Panasztörvénynek megfelelően létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszerben kizárólag az alábbi személyek/szervezetek tehetnek bejelentést:

​

1. a Társaság által foglalkoztatott;

2. az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya

megszűnt, és

1. a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésre vonatkozó eljárás megkezdődött;

2. az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll;

3. a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is;

4. a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

5. a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;

6. a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

7. az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya, vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

 

Társaságunk saját belső visszaélés-bejelentési rendszerét a Panasztörvény 19.§-ban foglaltaknak megfelelően bejelentővédelmi megbízott közreműködésével működteti.

 

1. Tájékoztatás a Panasztörvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

 

A Panasztörvény szerint Ön a bejelentését több csatornán is megteheti. Az első lehetőség, ha a bejelentést a foglalkoztatójánál teszi meg. A Panasztörvény szerint a bejelentésre a foglalkoztatóval jogviszonyban álló személyek széles köre jogosult. A foglalkoztatónál történő bejelentés eljárási szabályairól jelen Tájékoztató II. pontjából informálódhat.

 

Ugyancsak az „első körös” lehetőségek közé tartozik, ha panaszát, közérdekű bejelentését az állami szerveknél, helyi önkormányzatoknál teszi meg. Közérdekű bejelentését a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) saját nevében, vagy akár azonosítás nélkül is megteheti. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

 

A Panasztörvény 32. § (1) bekezdése meghatározza azokat az állami szerveket, amelyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre. Ezekbe az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekbe is bárki tehet bejelentést.

 

A Panasztörvény kiemelt figyelmet fordít a visszaélés-bejelentők védelmére. Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatóval meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

 

A bejelentés megtétele jogszerű, ha a bejelentő a bejelentését a Visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

 

2. Szóbeli bejelentő tájékoztatása az eljárási szabályokról

​

A bejelentővédelmi megbízott a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

 

A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi megbízott kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

 

A bejelentést a Panasztörvényben és a Szabályzatban meghatározott okok alapján nem kell kivizsgálni. Ilyen ok, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, ha olyan személy tette meg, aki a Társasággal kapcsolatosan nem jogosult bejelentés megtételére, ugyanaz a személy, a korábban már megtett bejelentést ismétli meg, vagy ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

 

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

 

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.

 

A bejelentővédelmi megbízott a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi megbízott a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.